NEVELŐ OTTHONOK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE MAGYARORSZÁGI EGYESÜLETE
1989. május 13-án alakult.

Az Egyesület célja és feladata:
• Az Egyesületnek megalakulásától kezdődően célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a gyerekeknek a fejlődéséhez, neveléséhez, képzéséhez és a munka világába való beilleszkedéshez, akiknek nincs családjuk, vagy akik szociális, egészségügyi vagy nevelési okok miatt nem eredeti családjukban, hanem a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszer keretei között nevelkednek.
• Az Egyesület célja szerinti tevékenységét a gyermek- és ifjúságvédelem területén, a gyermekek és fiatalok érdekképviselete, képességfejlesztése, tehetséggondozása, valamint a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése érdekében végzi.
• Az Egyesület feladata, hogy segítse és támogassa elsősorban a gyermekotthonokban, de a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátás más területein és intézményeiben is az ott élő gyermekek és fiatalok helyes irányú testi, erkölcsi és szellemi fejlesztését, önálló életre és társadalmi beilleszkedésre való felkészítését.
• Az Egyesület (közhasznú) szolgáltatásai az egyesületi tagságtól függetlenül a gyermek- és ifjúságvédelem hatókörébe tartozó gyermekek és fiatalok, valamint a velük foglalkozó felnőttek rendelkezésére állnak.

Elérhetőségek:

FICE iroda:
1021 Budapest, Hűvösvölgyi u. 165.
Tel/fax: 06 1 200 79 61
e-mail: fice@ficeme.axelero.net

Rövid ismertető
a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthonáról

Intézményi keretek

A Rákospalotai Javítóintézet és Speciális Gyermekotthon tevékenységei egyrészt a történelmi tradíción, másrészt az elmúlt évtizedek, illetve a közelmúlt szakmai korszerűsítési törekvésein alapulnak. Az intézmény három fő tevékenységének, így a javítóintézeti nevelésének, a fiatalkorú elkövetők javítóintézetben végrehajtandó előzetes letartóztatásának, illetve a gyermekvédelem szakellátási rendszerébe tartozó speciális gyermekotthoni ellátásnak a múltja eltérő.
A 2010. évben ünnepeltük a 120. évfordulóját a Rákospalotai Javítóintézet alapításának (1890.), 15. éve nyílt meg a jogi útja az előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú lányok befogadásának (1995.), illetve 5 éve kapott az intézmény lehetőséget arra, hogy – céljaiban és eszközrendszerében hasonló, de mégis különbségeket is mutató – speciális gyermekotthoni részleget működtessen (2006.). Az ún. alapgondozás mellett az intézmény továbbra is biztosítja a lehetőséget az utógondozásnak, főként a javítóintézetből elbocsátott, de esetenként akár előzetes letartóztatásból szabaduló, már nagykorúságukat elért fiatal lányok számára.

Az intézmény hatályos Alapító Okirata szerinti alaptevékenységei:
• a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt leányok számára javítóintézeti ellátás biztosítása 30 férőhelyen
• a bíróság által előzetes letartóztatásba helyezett leányok számára javítóintézeti ellátás biztosítása 20 férőhelyen
• a javítóintézeti ellátás során nagykorúvá vált fiatal felnőttek részére utógondozói ellátás biztosítása 4 férőhelyen
• a gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátásként speciális gyermekotthoni ellátás biztosítása – külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel – a 10. életévüket betöltött súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő átmeneti vagy tartós nevelt leányok számára 24 férőhelyen
• az ellátottak részére általános iskolai nevelés, oktatás
• az ellátottak részére szakiskolai nevelés, oktatás
• a gyermekvédelem tárgyi emlékeinek gyűjtése és bemutatása.

Szakmai hitvallásunk
• Megteremteni a biztonságot nyújtó intézményi légkört azoknak a fiataloknak, akiknek az élete kisiklott, vagy soha nem volt biztonságos.
• Olyan hátteret kialakítani, amelyben minden fiatal megtalálhatja személyre szólóan azt a lehetőséget, ami számára a legkedvezőbb esélyt adja az intézményrendszerből való kikerülés után, a leghatékonyabb támogatást biztosítja a „saját” életút kialakításában.
• Sikerélményeken keresztül biztosítani egy „élhető perspektívát”, megélhető és gyakorlatra váltható – szociális készségekben és tárgyi/szakmai ismeretekben megnyilvánuló – tudást nyújtani.

A fenti célok elérése érdekében korrekciós, személyre szabott neveléssel próbáljuk pótolni a szocializációs hiányosságokat a gyermekkorban elmaradt sikerélményeket, iskolai végzettséget adni, megtanítani néhány alapvető dolgot a mindennapi élet ismereteiből. Mindeközben pótolni igyekszünk a gyermekkorban elmaradt élményeket, megmutatni néhány alternatíváját a szabadidő jobb eltöltésének, megismertetni a kreatív munka örömét. Próbáljuk neveltjeinkkel feldolgozni mindazt, ami idekerülésükig történt, annak érdekében, hogy felnőtt életükben képesek legyenek másik utat választani, tudják hova forduljanak, ha krízishelyzetbe kerülnek. Az egyéni, személyre szabott célok mellett eljuttatjuk fiataljainkat a közösségi célok megtapasztalásáig.

Hisszük, ha a fiatalok személyiségállapotát tekintjük elsődlegesnek, akkor több profillal is lehet egy intézményen belül közös célért dolgozni.

A pszichológiai, pedagógiai, szociális munka eszköztárát felhasználó módszereink alapja az a tény, hogy a bűncselekmények elkövetésében, valamint a prekriminális viselkedések megjelenésében nagy szerepet játszik a szocializációs deficit, a gyenge problémamegoldó képesség, az alacsony döntéshozó képesség, illetve az agressziókezelési és szociális készségek hiányai. Mind az oktatás, mind a nevelés szinterein választott módszereink fő célja, hogy a hozzánk kerülő fiatalok gondolkodása és viselkedése megváltozzon, tudatosabban és logikusabban gondolkodjanak és érezzenek a különböző élethelyzetekben. Életük egészét illetően az erkölcsi normák, az együttélési szabályok, a társadalom szerinti helyes döntéseket tudjanak hozni, fejlődjön az önkontrolljuk és szociális készségeik.

Szim András igazagtó

A Budapesti Javítóintézetben folyó szakmai tevékenység rövid bemutatása
A Budapesti Javítóintézet alaptevékenysége, az Alapító Okirat szerint a bíróságok által előzetes letartóztatásba helyezett fiúk számára javítóintézeti ellátás biztosítása 100 férőhelyen (14-19. éves korig).
Az előzetes letartóztatást 1996. május 1-ig rendőrségi fogdán vagy büntetés-végrehajtási intézetben lehetett végrehajtani. Az igazságügyi a belügyi és a népjóléti miniszter előterjesztése alapján született meg az a jogszabály módosítás – az 1995. évi XLI. törvény 13. §-a – amely az előzetes letartóztatás intézményrendszerét a javítóintézeti végrehajthatósággal bővítette.
Ez alapján a jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felügyelete alá tartozó Budapesti Javítóintézet tisztaprofilú intézményként fogad előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú fiúkat.
A javítóintézet szabályai szerint működő intézet létrehozásakor egyedülálló volt Európában.
A cél az volt, hogy a börtönökből, az ottani passzivitásból a felnőtt korú bűnelkövetők közeléből, mint súlyos pszichés, nem egyszer fizikális károsodást okozó környezettől, fejlesztő körülmények közé helyeződjenek a fiatalok. Esélyt adva ezzel a személyiség problémájuk szakszerű korrekciójához, megóvva őket a kriminalizálódás további veszélyeitől.
Az intézet működését a büntetés-végrehajtás vonatkozó törvényei, és a Rendtartás szabályozza. A fiatalkorúak előzetes letartóztatásáról, annak végrehajtási helyéről a bíróság dönt.
A bűnelkövető magatartás a társadalmi beilleszkedési zavarok egyike.
Kialakulását alkati, öröklött, szerzett és megközelítően változatlan tulajdonságok összessége, amelyek az egyén aktuális állapotát és jövőbeli fejlődését meghatározzák, ill. környezeti ártalmak következtében kialakult érzelmi hiányállapotok, sérülések segítik elő. Az intézetben a pedagógiai munka három területen érvényesül. A munkafoglalkoztatás, az iskola valamint a nevelőotthon színterein.
Az iskolai, a nevelőotthoni pedagógiai programok 0-3-6-9-12 hónapos koncentrikus körönként bővülő tematika alapján készültek. A gyakorlásnak és az ismétlésnek is helye van a tematikában. Az iskolai és a nevelőotthoni foglalkozások tanóra jellegű keretben, órarendbe építve működnek.
A nevelőotthon speciális tematikus csoportjai:
– Heti értékelés
– Ismeretterjesztés
– Nevelési óra
– Bibliai történetek
– A cigányság története
– Család pedagógia + jog
– Játék, mint készségfejlesztés
– Kreativitás fejlesztése
– Sport
– Konfliktuskezelés fejlesztése
– Kommunikációs készségfejlesztés
– versenyprogramok
A munkafoglalkoztatás a délelőtti órákban történik a különböző műhelyekben:
– Varrodai-vasaló csoport
– Mosodai foglalkoztatás
– Karbantartó csoport
– Kertészeti munkacsoport
– Szövőműhelyi foglalkoztatás
– Kézimunka csoport
– Kézműves csoport
– Kreatív foglalkoztató csoport
– Udvari karbantartó csoport
– Szobafestő-mázoló csoport
– Bedolgozói tevékenység
Az intézetben a pszichológiai és a pedagógiai munka szorosan ötvöződik, ezzel is segítve a fiatalok személyiségének fejlődését, személyiségük korrekcióját, valamint a társadalmi beilleszkedést.
Az intézet nevelőinek munkáját mentálhigiénés szakemberek segítik, támogatják.
A pszichológusok, a jogszabályi előírásnak megfelelően felmérik a befogadásra hozott fiatalkorúakat, továbbá egyéni terápiával, az előzetesen letartóztatottak folyamatos és rendszeres vizsgálatával segítik a nevelők fejlesztési tervének szakszerű elkészítését, a felmerülő pszichés problémák hatékony kezelését.
Jelentős előbbre lépésnek tartjuk, hogy 2011. évben 4 fő terapeutát tudott az intézetünk alkalmazni, akik a délelőtti, illetőleg délutáni órarendbe ágyazottan szocio-, zene-, művészet- és táncterápiás egyéni és csoportos foglalkozásokat tartanak. Ezek a terápiás foglalkozások teret adnak a roma kisebbségi kultúra megismerésének és felhasználásának, a fiatalok identitásának erősítéséhez.
Munkájuk révén erősödik az előzetesen fogvatartottak önismerete, pozitívan változik önképük, javul a kommunikációs és konfliktuskezelő képességük.

Juhász Péter igazgató.