A Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetségének (FICE)  Magyarországi Egyesülete 2001 óta minden évben megszervezi a gyermekparlamentet, mely a családon kívül élő gyermekek számára biztosít fórumot arra, hogy moderált vita keretében megoszthassák véleményüket, tapasztalataikat a gyermekvédelmi szakellátásról.

Idén immáron 21. alkalommal került megrendezésre ezen esemény az EMMI támogatásával, mely  az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva, mégis rendhagyó módon valósult meg.

2015 novemberében kétszer kétnapos rendezvény keretében összesen 52 növendék vehetett részt a gyermekparlamenten – november 12-13-án a fővárosi, november 19-20-án a vidéki gyermekotthonok lakói. Mindkét alkalommal az első napon felkészítő tréningek zajlottak, ahol a résztvevők felkészülhettek a parlamenti ülés témáiból, valamint összekovácsolódhattak a különböző helyről érkező csoportok. A második napon pedig a plenáris ülés következett, ahol konkrét ajánlásokat, javaslatokat tehettek a fiatalok annak érdekében, hogy a gyermekvédelmi rendszerünk hatékonyabban tudjon működni.

Ezen meghatározó esemény magas színvonalához Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata is nagymértékben hozzájárult azáltal, hogy testületi üléstermét a teljes technikai és szakmai háttérrel a rendelkezésünkre bocsátotta.

A helyszín megadta a hivatalos jellegét ezen tanácskozásoknak, melyet a gyermekek tartalommal töltöttek meg, miközben felejthetetlen élményekkel gazdagodhattak. Az ülések alkalmával a résztvevők kipróbálhatták a szavazógépeket, mikrofonon keresztül szólhattak hozzá a megbeszéléshez. A szünetben pedig kiváló vendéglátásban részesültek mind a  gyermekek, mind a felnőttek a XI. kerületi Önkormányzat jóvoltából.

A Gyermekparlament megnyitóján jelen volt Dr. Hoffmann Tamás Újbuda polgármestere, aki elsőként köszöntötte a fiatal képviselőket. Ezt követően Dóka Rita a FICE Magyarországi Egyesületének elnöke nyitotta meg az ülést. Szintén néhány biztató szóval kívánt eredményes munkát Jankó István az Oktatási bizottság alelnöke, valamint Junghausz Rajmund és Farkas Krisztina önkormányzati képviselők.

Az üléseket az OBDK munkatársa, Dr. Herczeg Rita gyermekjogi referens vezette le két szervező segítségével.

A plenáris ülést követően közösen megebédeltünk a Blaha Lujza térnél található Sefie Étteremben, majd ellátogattunk az országházába. A parlamenti sétát színvonalas idegenvezetés kísérte, mely során a résztvevők hasznos és érdekes információkkal gazdagodva térhettek haza.

A vidékről érkező gyermekek és az őket kísérő felnőttek a Bara Hotel *** -ben szálltak meg, mely a rendezvény során felkészítő tréningek helyszínét is biztosította, továbbá mindkét napon biztosítottuk számukra a teljeskörű ellátás. November 19-én a Pane Vino étteremben fogadtuk az utazásban elfáradt meghívottakat, ahol közös ebédet követően foglalhatták el a szállást a Bara Hotelban. A tréninget követően pedig az Aranyhíd étteremben biztosítottuk a gyermekeknek a vacsorát. Ez remek alkalmat teremtett arra, hogy a nap eseményeit kötetlen formában átbeszélhessék, mely lehetőséggel éltek is.

Mindkét alkalommal a tréningek szüneteiben pogácsával és ásványvízzel vendégeltük meg mind a gyermekeket, mind a trénereket.

A Gyermekparlament idei „munkássága”

Előzetesen 2 témát javasoltunk megvitatásra.

1. A gyermekvédelmi gyámság intézményéhez kapcsolódó tapasztalatok
2. Pályaorientáció

Felkészítő tréning

A felkészítő tréningek csoportbontásban, egymással párhuzamosan zajlottak, melyen a trénerek és a gyermekek vettek részt. A kísérő felnőttekkel ez idő alatt egy külön helységben, tematikus beszélgetést kezdeményeztünk, mely során körbe jártuk a gyermekek által boncolgatott témaköröket. Bemelegítésként pedig egy sokak által kedvelt társasjáték gyermekvédelmi változatával játszottunk, mely amellett, hogy megmozgatja az agytekervényeket és szóra bírja a részvevőket, igazán jókedvet is varázsol percek alatt.

Az EGYÜTT-MŰKÖDÉS tréning tapasztalatai

A gyermekvédelmi gyámsággal és gyermeki jogokkal foglalkozó tréningek 4 csoportban valósultak meg. A kérdéskört dr. Hazai Istvánné, méltán ismert és elismert gyermekvédelmi szakember és dr. Benkő Zsuzsanna gyermekvédelmi gyám segítségével járták körbe a résztvevőkkel. Két csoport a vidéki gondozási helyekről érkező növendékekből, kettő pedig a fővárosiakból tevődött össze.

Gyermekvédelmi gyámság

A gyermekek olyan személyt szeretnének gyermekvédelmi gyámnak, aki végigkíséri sorsukat, mint korábban a gyermekotthon igazgatói, és ezzel egyidejűleg igénylik a legalább havi egy látogatást beszélgetéssel a gyermekvédelmi gyámtól!

A gyermekvédelmi gyám személye

A gyermek és a gyám bizalmi kapcsolata nagyon széles skálán mozog. A két legszélsőségesebb: az egyik gyermeknek egy év alatt a harmadik gyermekvédelmi gyámmal kellene bizalmas kapcsolatot kialakítania. A harmadikkal már azért nem működik együtt, mert hátha ő is elmegy. Talán emiatt is csupán 5 perces volt a találkozásuk. A másik szélsőség: együtt voltak nyaralni.

Több olyan gyermek is részt vett a tréningen, aki még nem is ismerte a gyermekvédelmi gyámját. Van olyan gyermekvédelmi gyám, akit február óta nem ismert még meg a gyámoltja.

Több gyermek jelezte, hogy ismeri ugyan a gyermekvédelmi gyámját, de csak 2-3 havonta látogatja meg őt a gondozási helyén.

Van olyan gyermekvédelmi gyám, aki kéthetente látogatja meg a gyámoltját.

A pályaorientációs foglalkozások tapasztalatai

A pályaorientációs foglalkozásokat 4 csoportban tartottuk, tematikáját illetően önismereti és pályaismereti részekre bontva. A tréninget Csányi Ildikó tartotta Domonkos –Lajcsák Mónika és Szabó Katalin segítségével.

A résztvevő fiatalok életkorukat tekintve 13-20 év közöttiek voltak, iskolázottságuk szerint három csoportra oszthatjuk őket: általános iskolások, szakképző iskolások, középiskolások.

A gyakorlatok, a játékok és a beszélgetések során próbáltuk széles körűen feltárni azt, hogy milyen ismeretekkel rendelkeztek pályaválasztáskor, kik és milyen módon segítették őket, mennyire ismerik saját képességeiket és a választott pálya sajátosságait.

A beszélgetések során kiderült, hogy nagyon nagy különbségek vannak e területen mind az intézmények, mind a nevelőszülők, illetve a gyámok tekintetében is.

Voltak olyan fiatalok, akik arról számoltak be, hogy a gyám végigkísérte a pályaválasztásuk folyamatát, de akadtak szép számmal olyanok is, akik elmondták, kijelölték nekik, melyik iskolába mehetnek tanulni, nem kérdezték meg őket, szeretnék-e az adott szakmát tanulni.

Összegzésként elmondható

nincs olyan támogató rendszer, amely felkészítené a fiatalokat a pályaválasztási döntésre 8. osztályban (ideális esetben az alapozást – pályaorientációs foglalkozások keretében – 7. osztályban kellene elkezdeni)

• a fiatalok helyett gyakran a szülő, nevelőszülő hoz döntést, figyelmen kívül hagyva a gyermek véleményét
• a fiatalok minimális mértékben tájékozottak az általuk választott pálya tekintetében
• a részt vevők kb. 25 százaléka érzi úgy, hogy jól választott, az általa tanult szakmában akar dolgozni
• a fiatalok pályaválasztással kapcsolatos kérdéseikkel a közvetlenül velük foglalkozóhoz fordulnak, akik nem feltétlenül tudnak kimerítő választ adni nekik
• lehetőségeiket erősen behatárolják a tanulmányi eredmények
• a felnőttek tudása és hozzáállása is nagyon változó képet mutat. többségük segítő attitűddel fordul a gyerekek felé, másoknak nincs elegendő ismeret a birtokában ahhoz, hogy érdemben segíteni tudja a fiatalokat
• a legtöbb fiatal erősen ragaszkodik ahhoz, hogy az iskolaválasztás az ő szuverén joga legyen és senki ne szóljon bele, ne akarja befolyásolni a választását

A Gyermekparlamenti ülések

A gyermekek jelentős része aktívan dolgozott és nyíltan, felelősségteljesen fogalmazták meg véleményüket, és fejtették ki álláspontjukat.

1. Gyermekvédelmi gyámsággal összefüggő észrevételek, javaslatok

– A vidéki intézményekből érkező növendékek szinte mindegyike ismeri és rendszeresen találkozik a gyermekvédelmi gyámjával, emellett többek szóvá tették, hogy gyakran változik a gyám személye, és így tartós kapcsolatot nem tudtak kialakítani velük. A fővárosban élők nagyobb arányban jelezték ezt a problémát, és voltak, akik nem ismerték gyámjukat vagy csak 1-2 alkalommal találkoztak vele.

– A gyermekek jellemzően nem kapják meg az ügyükben hozott határozatokat, azok tartalmát ha ismerik is, azt elsősorban az otthonvezető vagy nevelő ismerteti velük.

– Nem voltak tisztában azzal, hogy számukra is biztosított a fellebbezés lehetősége 14 éves kor felett, illetve alatta kérhetik a gyámtól az ebben való közreműködést.

– Szeretnék, ha lenne lehetőségük véleményt nyilvánítani arról, hogy ki legyen a törvényes képviselőjük, ne csak a döntés után értesüljenek róla, hisz fontos, hogy egy bizalmi kapcsolat alakuljon ki közöttük.

– Vita alakult ki, és a fiatalok véleménye nagyon megoszlott abban, hogy jobb volt-e a korábbi „gondozói” gyámság vagy az új rendszer előnyösebb e számukra? Abban egyetértettek, hogy egy olyan személyt szeretnének az életükben, akivel hosszabb távon tudnak kapcsolatban lenni, akiben megbízhatnak, akit elérhetnek, ha problémájuk van.

– Szeretnék, ha a gyermekvédelmi gyám hivatali telefonszáma ismert lehetne számukra, mert ez nem volt mindenki számára elérhető. A gyermekotthon vezető/ nevelő hozzájárulása kell több helyen ahhoz, hogy kapcsolatba tudjon kerülni a gyámmal.

– Megfogalmazták, hogy talán jobb lenne, ha egy gyámra kevesebb gyermek jutna és akkor jobban és hatékonyabban tudnának foglalkozni egy-egy gyámoltjukkal.

– A gyám személyének gyakori változása is megjelent problémaként, többeknek volt már egy-két éven belül 3-4 gyámváltása. Ez meggátolja a személyes viszony kialakítását.

A jelenlévő gyermekek összességében megfogalmazták, hogy szeretnék, ha a gyámok gyakrabban keresnék meg őket; egy gyámra kevesebb gyermek jutna; a gyermekvédelmi gyámok munkáját módszertani anyagok segítenék.

2. Pályaorientáció

A gyermekek által megfogalmazásra került a tanulás fontossága, de a beszélgetések során jól érezhető volt, hogy a pályaválasztásuk nem egy megfontolt döntés eredménye:

• a gyerekek nagyobb része nincs tisztában azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak továbbtanulás tekintetében,
• az elsődleges szempont a választásnál az, hogy az iskolai eredmény alapján hová juthat be a gyerek,
• a választott pályáról előzetesen csak ritkán tájékozódnak,
• önismerettel keveset foglalkoznak
• a nagyobbak, akik “sikeresek”, gimnáziumba, középiskolába járnak, túlzottan elégedettek a teljesítményükkel,
• legtöbbjük célja egy szakma megszerzése

Összességében szeretnének több információt kapni a gyermekvédelem szereplőitől a pályaválasztásuk során a fiatalok és kifejezett kérésként fogalmazódott meg, hogy a pályaválasztás során a szülők véleménye kerüljön meghallgatásra, de annak a végső döntésben ne legyen meghatározó ereje.

3. Egyéb kérdések köre

• Zsebpénz tekintetében jelezték, hogy annak összege évek óta nem növekedett és ennek változását szeretnék.
• A fővárosi intézményekben élő gyermekek panasszal éltek az élelmezéssel kapcsolatban, annak elsősorban a minőségét kifogásolták. Egy otthon esetében jelezték, hogy adományból biztosítják számukra a vacsorát, mely sosem tartalmaz húst és egyéb állati eredetű alapanyagokat.
• A kimenők rendjének szabályozása sok bizonytalanságot okoz, különösen a gyermekotthon/ gyermekvédelmi gyám nézet különbözősége esetén.

A gyermekek, azaz a „szolgáltatást igénybevevők” megállapításait írásos formában megküldjük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságának, valamint az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK).

 

A GYERMEKPARLAMENT KÖZPONTI TÉMÁJA:

TÁRSADALMI INTEGRÁIÓ NÖVEKEDÉSE

“Saját jogunkon éljük teljes – elégedett és biztonságos – életünket”

 

HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYE – SWOT ANALÍZIS ALAPJÁN:

ERŐSSÉGEK

• Tanulási vágy, motiváció
• Önálló gondolkodás
• Kapcsolati háló-, tőke
• Változásra, fejlődésre való képesség, hajlam
• Alkalmazkodásra képesség

 

FEJLESZTENDŐK (GYENGESÉGEK)

• Életkorból adódó éretlenség
• Önkontroll, indulatok, érzelmek kezelése (önreflexió)
• Gazdálkodási, reális tervezési készség
• Több, különböző közösség, elvárás felé alkalmazkodás

 

LEHETŐSÉGEK

• Elfogadó környezeti példák
• Pozitív példák, minták
• Mentori támogatás lehetősége
• Pályázati, támogatási lehetőségek

 

VESZÉLYEK

• Alacsony életkori korlát a védett térben tanulási lehetőség kihasználására
• Ellátási formától függetlenül a szakmai felkészültség esetleges hiánya – a szakmai segítség esetlegesen nem illeszkedik pontosan a gyermekek valódi szükségleteihez)
• Nincs elégséges különbség téve “érdemes – érdemtelen” gyermekek között
• Társadalmi tolerancia – értő megismerésen alapuló elfogadás – hiánya
• Kevés a segítő (nem feltétlenül csak szak-) ember körülöttünk: nem feltétlenül minden esetben áll rendelkezésre a megfelelő külső segítség = “magára hagyatottság a társadalomban)
• Média a rossz példákat mutatja csak…
• Előítéletesség van többségben
• Szűkös anyagi feltételek a gyermekvédelmi ellátásban – egész pontosan földrajzi egyenlőtlenség az anyagi feltételek minőségében
• Nem feltétlenül teljesen igazságos anyagi támogatási rendszer – alapvető szükségeletek egyenlőtlen kielégítése
• Elsődleges kötődési hiátusok – vér szerinti anya, apa, testvér hiánya
• Elnőiesedés a szakmában (kevés férfi nevelő)
• Érzelmi gondozás (szakmai felkészítés és támogatás a nevelőknek) és:
• életre való felkészítés részletessége, alapossága)

 

 

A HEYZETELEMZÉS ALAPJÁN CÉL ELÉRÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN –

 

–          VÁLLALÁSOK A GYERMEKEK RÉSZÉRŐL

v  Szakellátó helyek – otthonok, nevelőszülői családok egyaránt – “nyitása” nyitott, nyilvános programokkal a társadalom, környezet felé – nyílt napok, rendezvények, programok, stb. – minél korábbi életkorban

v  Kortárs segítő mentor rendszer kidolgozása, bevezetése, működtetése – pozitív példák higgadt, hiteles képviseletével is

v  Nagyobb arányú részvétel a gazdálkodásban és az önálló életvitelhez kapcsolódó tevékenységekben – pl. önálló főzés, stb.

v  Önmagunk elfogadása, becsülése “úgy, ahogy vagyok”,  a mindenkori helyzetemben, a mindenkori értékeimmel, reális önképemmel együtt – annak érdekében, hogy képesek legyünk másokat “úgy, ahogy van” elfogadni, hogy jogunk legyen arra, hogy bennünket is így fogadjanak el.

v  Érdekképviseletek – otthongyűlés, Gyermekönkormányzat – hatékonyabb működtetése, ennek kezdeményezése

 

–          JAVASLATOK A KÖRNYEZET FELÉ

• Az állami gondoskodásban élő gyermekek – értékeinek – valódi megismerését célzó és elősegítő programok, fórumok, lehetőségek szervezése minél korábbi életkorban – pl. művészi, tanulmányi találkozók, beszélgető-körök, stb., stb….
• Egyenlő mértékű anyagi ellátás minden gyermeknek az országban
• Sikeres nem nappali (esti, levelező, OKJ, stb.) formában folytatott középfokú vagy szakma szerzésre irányuló tanulmányok esetén az utógondozotti felső életkori határ megemelése
• Tankötelezettségi korhatár visszaállítása 18 évre
• Hiteles (férfi) szakemberek képzése, támogatása – szakmaiság fejlesztésére irányuló folyamatos továbbképzési lehetőségek biztosítása a felnőtt kollégáknak
• Mentori – egyszemélyes kapcsolatra építő segítői – rendszer támogatása, bővítése
• Sportolási lehetőségek minél nagyobb mérvű támogatása
• A gazdasági, szakmai ellenőrzések nyilvánossá tétele a gondozott gyermekek közössége felé
• Gyermekparlamenti ülés hosszabban és sűrűbben – pl. negyedévente 1,5-2 nap időtartamban